Karcsi bácsi 80 körül
jár. Igazi snájdig úriember. Ősz haj, elegáns szemüveg, öltöny. A földszinten
lakik. Órát lehet igazítani hozzá. Minden nap 9 körül indul bevásárló útjára.
Pontosan 11-kor érkezik.
A szolgálat után kettesével szedve a lépcsőket, siettem haza. A gangról lenézve
az öregúr ajtaja előtt két kollégát pillantottam meg.
Csak lemegyek, hátha
tudok segíteni. - villant belém. Térülök, fordulok. A földszinten a fiúk közül
az egyiket látásból ismertem. Tudja, hogy én is pesti kolléga vagyok.
Beszélgetni kezdtünk. Idegen
járt bent, kutatott, és elvitt egy pecsétgyűrűt, egy festményt, meg a nyugdíj
maradékát. Betörés viszont nem történt. Hiányzott a látványosan szétvert ajtó,
vagy betört ablak stb. „Nem volt dolog elleni erőszak.” Ahogy a szolgálati
nyelvezet fogalmaz.
„Kérem szépen” - kezdi
Karcsi bácsi a mondókáját. – „Pontos időben indultam. A kulcsot betettem a
lábtörlő alá, mert az aranyos Magduska ma jött takarítani. Tudja, már 12 éve
jár hozzám, főz is néha, meg mos is rám. Amióta drága Máriám elhunyt. De
kulcsot azért nem adok!”
Próbálom meggyőzni az
öreget, hogy ez nem biztonságos. Hiszen kiszúrták a szokását és a saját
kulcsával mentek be.
„Majd a virágcserép alá
teszem, vagy van az ablakban az az üveg hamutartó. Azzal letakarom. Ott senki
sem nézi.”
Hát ez sem a legtutibb
tipp.
Aztán én mesélek. Bodrogi
doktorról, a régi körorvosról, őt Karcsi bácsi is ismerte. Dr. Bodrogi Leó
ismert és népszerű orvos volt a környéken. Hozzá rendelésre menni, egy
élménnyel felért. Semmi kapkodás, kedélyes régimódi beszélgetés. Időjárás,
politika, sport, vagyon, és utazás.
A doktor bácsi szívesen
utazott, amikor tehette, a világ távoli pontjaira. Nagy barátja volt a szép
műtárgyaknak is. Mígnem egyszer, amikor a doki jó előre kihirdette, hogy világ
körüli útra megy, az elutazás után két nappal betörtek a lakásba. Gyakran
emlegette, hogy nem tesz rácsot az ablakra, mert a lakása nem börtön…
Könnyen jutottak be a
szép házba. És a trezorban még a kulcsot is benne felejtette a szórakozott doki.
A zsákmány, egy élet munkája volt.
Karcsi bácsi hümmögött a
történeten. Hogy megfogadja –e a jó tanácsokat, csak Ő tudhatja.
Vigyázzon értékeire,
védje otthonát!
Biztonságos hétköznapokat
kíván:
Egy rendőr Pestről
Szuper cikk! Gratulalok a megirojanak! Imadom a zsaruszemmel atelt valos torteneteket olvasni.
VálaszTörlésLenne is a cikk kapcsan egy olyan kerdesem, hogy van-e a rendorsegnek egy olyan e-mail cime, vagy barmilyen jellegu elerhetosege, amelyen keresztul fel lehet tenni szemelyes biztonsagot erinto kerdeseket, peldaul azzal kapcsolatban, hogy mire kell odafigyelni akkor, ha az ember elkoltozik egy panelhaz foldszinti lakasaba (ahol nagyobb a betoresre a lehetoseg, mint a felsobb emeleteken) illetve pontosan a betoreseket elkerulo, alapveto, felkeszulo intezkedesekrol.
Szemely szerint nagyon szeretnek ilyen jellegu informaciokhoz/zsarutanacsokhoz hozzajutni a szemelyes biztonsagom erdekeben.
Udvozlettel,
Passalacqua David
e-mail: davidpassalacqua@hotmail.it